A lány az égből

Összefoglaló

*** BELLWETHER-DÍJAS REGÉNY ***

Egyedül Rachel, egy dán édesanya és egy fekete édesapa gyermeke éli túl azt a családi tragédiát, amely egy végzetes reggelen következett be chicagói házuk tetején.
A kislány új gyámot kap, az afroamerikai nagyanyjával egy többnyire feketék lakta közösségbe kerül, ahol világosbarna bőre, kék szeme és szépsége miatt folyamatosan a figyelem középpontjába kerül. Ez a figyelem végigkíséri, ahogy cseperedik és próbálja feldolgozni a gyászát, miközben lassan megérti, hogy az anyja titka és tragédiája milyen kapcsolatban áll saját bizonytalan identitásával.

A fiatal félvér lány megrázó és szívbemarkoló története a társadalom rassz- és osztályfelfogását veszi célba, és a Washington Post a megjelenés évében az év regényének választotta a társadalmi igazságossággal kapcsolatos témákkal foglalkozó legjobb irodalmi kéziratért járó Bellwether-díjas írást.

„A lány az égből – szárnyal… Energiájáról az élénk színekkel megrajzolt szereplők gondoskodnak, s az, ahogyan egymást látják. Durrow-nak fantasztikus füle van a párbeszédekhez, képes egyetlen sorral remények és félelmek egész tárházát életre kelteni.”
– New York Times

„Ígéretes debütálás… [Durrow] modern történetet szőtt identitásról és túlélésről.”
– The Washington Post

„Komplex és komoly regény a félvér amerikaiak életéről… Magával ragadó és elgondolkodtató olvasmány”
– Minneapolis Star Tribune

„Megindító, csodálatos első regény… Durrow erőt sugárzó regénye méltó rá, hogy helyet kapjon az amerikai életérzés klasszikus történetei között.”
– The Miami Herald

Durrow Rachelje fiatal félvér nő, akit semmiképp sem neveznék tragikus szereplőnek. Bár bonyolult utat tesz meg az elidegenedés és a kétségbeesés útvesztőjében, végül olyan nővé érik, akinek saját hangja van, és nyitott a világ számtalan lehetőségére… Emelkedj fel! Szárnyalj! Lépj tovább! Elegáns csomagolásban ezt az üzenetet kapja kézhez az olvasó.”
– The Huffington Post

„Feszes próza, konfliktusos végkifejlet, és mély reflexió rasszizmusra és faji identitásra: ezek visszhangoznak a műben, anélkül, hogy az politikai vagy bármilyen más túlságosan konkrét üzenetet közvetítene, miközben a történet egyszerre működik mind modern felnőttéválási meseként, mind releváns társadalmi kommentárként.”
– Publishers Weekly